Menu
      Ez a film rólam készült! Klikkelj ide      
picibaba.hu vonalzó
Február, 2013

Az alábbi nyugtató zenét a műtétet követő első napokban sokszor hallgattam. Hallgasd meg te is...

Február 3. - már csak 3 nap van és leveszik a gipszet

Nagy türelempróba volt a gipszben eltöltött utóbbi pár hét. Szerencsére már csak kevés van hátra, csütörtökön (7-én) leveszik a gipszet. Kiváncsian és reménnyel telve várjuk, hogy milyen élmény lesz, hogy fog kinézni a lábam, mekkorák a hegek, meg ilyensmik. Unalom űző tevékenységeim közé tartozik a süti készítés, vízfestékezés, nintendozás (vannak kutyusaim, amiket gondozok, etetek, itatok...), sokat kábelezek, gyúrmázok, rajzfilmet nézek, stb.

Kipróbáltuk: gipszesen is pont beleférek a babakocsimba. Ez jó dolog, mert olykor benne ülve eszek. Ha nincs túl hideg és a szél sem fúj nagyon, akkor eljárunk bevásárolni is.



Aranygaluskat készítek Aranygaluskat készítek Vízfestékezek Babakocsi Lamborghini Shopping City

Klikkelj a képekre, hogy nagyban láthasd.





Hideg idők járnak mostanában. Ma egy kicsit enyhébb volt az idő (-11 C), sütött a nap és alig fújt a szél. Kihasználtuk a jó időt és tettünk egy babakocsis sétát. Felöltöztünk jó vastagpon, sapka, sál, kesztyű, vastag dzseki, stb.-stb. hogy meg ne fázzak. Aztán csak úgy kóboroltunk egyet, konkrét cél nélkül. Nézegettük az utcákat, a házakat, autókat, az ottfelejtett karácsonyi díszvilágítást, találtunk egy játszóteret is.
Sok duma árán elértem, hogy kapjak havat és jégcsapokat a kezembe. Kaptam két jégcsapot, mire apa észrevette, az egyiket elszopogattam. Ezek után több jégcsapot nem kaptam, hiába kunyiztam. Inkább nézelődtem, hangulatos kis utcák vannak itt, készítettünk pár képet...



Lasalle negyed utcái ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

Klikkelj a képekre, hogy nagyban láthasd.



Február 7. - levették a gipszet

Tartottam a gipszvágó géptől, mert nagyon zajos és úgy rezegteti a gipszet, hogy beleremeg az utolsó porcikám is. Így hát torkom szakadtáből végigordítottam azt az időt, amíg vágták a gipszet. Pedig nem fájt és hiába mondták, hogy ártalmatlan gép (nem vág el), engem nem tudtak meggyőzni. Féltem s punktum!

A jó hír az, hogy mindkét lábam szép egyenes lett, a jobb lábam rövidebb kb. 1 cm-el, de ez nem a műtét okozta, hanem az eddigi törések miatt lett ilyen. A sebhelyek is szépen gyógyulnak.

Később elkezdük a fizióterápiás kezelést. Rosszabb volt, mint amire számítottam. Én reménykedtem, hogy úszni fogok, ez helyett mászkálnom kellett. De nem ám egyszerűen, Máté módra, hanem úgy, hogy használjam a lábaimat is. 25 nap gipsz után merevek a lábaim, nem engedelmeskednek nekem. No, meg kímélem is maximálisan.

Jövő héten minden nap lesz "fizió", délelőtt és délután, azaz napi két alkalommal.



Vakarozok Buszozok Játszok Játszok

Klikkelj a képekre, hogy nagyban láthasd.

Február 12. - fizióterápiás napok

Múlt pénteken volt az első alkalom, ma a második. Pénteken még fájtak a lábaim, ha mozgatnom kellett, a mai alkalom viszont sokkal jobb volt, kimondottam szerettem. Délelőtt mászkáltam, aztán járni próbáltam, persze végig segített nekem Meghan, a fizióterapeutám. Délután vízben folytattuk a fiziót, úszkáltam kb. fél órát, aztán a "járni járókeret segítségével" című gyakorlat következett, amivel szintén jól boldogultam. Amikor vége lett a gyakorlatoknak, én még maradni akartam, hisztiztem is egyet amikor megtudtam, hogy nem lehet, megyünk haza.



Állok Lépegetek Úszkálok Járókerettel

Klikkelj a képekre, hogy nagyban láthasd.

Február 14. - fizióterápiás napok (folytatás)

Meghan a kedvencem, vele szeretek legjobban tornászni, járókeretezni és úszni is. Képzeljétek, mi már annyira összebarátkoztunk, hogy én is végeztetek vele tornagyakorlatokat és ő ebbe a játékba szivesen belemegy. Azt is mondta már, hogy "I would like to keep you", anya azt mondja, hogy ez azt jeleneti, hogy meg szeretne tartani magának. Hát nem aranyos ez a lány?






Imádom a járókeretet. Tudok vele fordulni jobbra vagy balra, parkolni, gyorsítani, lassan menni - egyszóval mindent, amit apa a rendes autóval tud.

Kedves itt mindenki és arra törekszenek, hogy jól érezzem magam. De azért nem fenékig tejföl az élet. Van úgy, hogy elfáradok a gyakorlatok végzése közben, ilyenkor pihenek. Akkor sincs nagy gond, ha a türelmem fogy el, mert símán kidumálom magam, például: "Anya, mikor lesz már vége a melónak, játszani akarok!".




Február 22. - holnap repülünk haza

Ma volt az utolsó kórházas napom. Újabb röntgen készült a lábaimról, szerencsére szépen gyógyulnak. Kiderült, hogy ortopédiai cipőm is lesz, ugyanis befele fordul a lábfejem amikor lépegetek. Összeségében elmondhatom, hogy az év első két hónapja sok jót hozott számomra. Van két szupi teleszkópos rúdam, egy szuper járókeretem, két testre szabott járó mankóm amiknek a segítségével már tudok lépegetni. S ez csak a kezdet, mert ez egyre jobb lesz .

Aztán elbúcsúztam mindenkitől: dr. Gdalevitch-től, aki műtött, Meghan-tól, a fizióterapeutámtól, Judy-tól, akivel a kapcsolatot tartottuk mindvégig, az asszisztens néniktől (én "aszintens"-nek mondom), akik vigyáztak rám. Még a kórház szakácsától is sikerült búcsút vennem, nekik a fincsi ételeket köszönhetem.

Elrepült az idő, lejárt a montreali tartozkodásom ideje. Pakolunk, holnap repülünk haza. Viszlát Mollykám, Kareszem és vicces Misim, viszlát mókusokkal teli utcák, udvarok, szia Montreal. Hiányozni fogtok!!! Remélem, hogy találkozunk még, de most megyek haza, vár az otthonom.

Szeretnék köszönetet mondani minden kedves barátomnak, ismerősömnek és ismeretlennek aki segített nekem, hogy mindez megvalósulhasson. Szívből köszönöm nektek, drága emberek!!!



Állok Lépegetek
Lépegetek Lépegetek Lépegetek

Klikkelj a képekre, hogy nagyban láthasd.

Február 26. - hazaértünk, Csíkszeredából jelentkezek

Szerencsésen hazaérkeztünk vasárnap, 24-én estére, kb. 21 órás utazás után. Érdekes volt az utazás, mert úgymond a nappal szemben, keletre felé jöttünk, ezért az éjszaka kb. a felére zsugorodott, rövid volt.

Szokjuk az itthoni életet, mert ehhez is vissza kell szokni, nem megy gombnyomásra. Mára már ki is aludtuk az utolsó két hónap összes fáradalmát, remek a hangulatom.